Természetesen az emberek figyelmét akkor vonja magára egy jelenség, ha jelentősen eltér az átlagtól.  A jót hamar megszokjuk és természetesnek vesszük, a körülmények romlásakor viszont azonnal méltatlannak ítéljük a helyzetünket. Nem lehet nem észrevenni, hogy az elmúlt években valami nagyon nincs rendben a tujákkal. Több körülmény megváltozása is befolyásolja a tuják, örökzöldek életét, melyek egyenként is képesek a tuja pusztulásához vezetni. Vegyük számba talán időrendi sorrendben!

A rendszerváltás környékén, amikor először átléptük nyugat felé az államhatárt, azonnal belehasított az emberek többségének agyába, szívébe, hogy Mi is ilyen környezetben szeretnénk élni, ilyen házban lakni, ilyen kertekkel, növényekkel körülövezve.
Később mikor már az anyagi háttér rendelkezésre állt, el is kezdődött mindezek  megvalósítása. A magyarországi, berendezett kertek többsége, most is olyan gyepes kert, melyet a kerítés mellett futó jellemzően nyugati tuja, például Smaragd tuja határol. Gyorsan nőtt, eltakarta a szomszédot, télen is díszlik és a vágyott nyugatot idézi emlékezetünkbe, mindezt azért, mert élőhelye Nyugat-Európa, illetve eredeti származási helye Észak –Amerika.


Miért fontos ez élettani szempontból?

Kedves olvasó, ha a Wikipédia Nyugati tuja címszavára kattintasz, az fogod olvasni , hogy A mocsaras vidékeket kedveli: nedves, tápdús talajt és párás levegőt kíván.” Tehát behurcoltunk egy olyan növénykultúrát, amelynek megszokott élettere köszönő viszonyban sincs a mi magyar kontinentális éghajlati viszonyainkkal. Na, de hát elültettük, így úgy, és még működött is projekt, a tuják nőttek és „nem szóltak vissza”, csak most üzentek, színváltozással, betegségtünetekkel, pusztulással.

Mit üzennek a tuják?

Tekintsünk vissza a wikipédia soraihoz: ”nedves, tápdús talajt és párás levegőt kíván.” Kollégáink a legtöbbször azzal az állapottal szembesülnek, hogy a” jobb esetben ültetéskor” trágyázott tujanövény, azóta nem kapott tápanyagot, viszont jó néhány métert nőtt és jó néhány évet élt (elégséges tápanyag nélkül). Ez esetben nyilvánvaló a kondícióromlás elsődleges oka. Nézzük a nedves talajigény kielégítését! A több helyen a tuja nem öntözött növény, más esetekben az öntözésre a gyepöntözéssel együtt kerül sor azonos időbeállításokkal. Evvel az a baj, hogy ami elég a tujának az sok a fűnek, és ami optimális a fűnek az nagyon kevés a tujának! Még van itt valami: az a fránya párás levegő. Na, az itt Budapesten vagy a Duna vonalától keletre az nagyon nincs. A tujákat, örökzöldeket forgalmazó nagyobb importőrök, faiskolák mind a Dunántúlon, még szerencsésebb esetben az Alpokalján találhatók, mert az élettani feltételek ezeken a helyeken a leginkább hasonlatosak az elkívánthoz. Itt kevesebb is a baj, de az ország többi részén mi a helyzet? Párás levegő? Inkább gyakori légköri aszály, amelynek oka nem a talajnedvesség elégtelensége, hanem a növényt körülvevő levegő telítettséghiánya,(alacsony légköri páratartalom).

Mit összegezhetünk?

A tuják nem is igénytelen növények?

Bizony nem, rendszeres víz- és bőséges tápanyagigény jellemzi őket. Nem eredetbarát melegebb környezetben a párás levegő hiányát ideig, óráig reggeli permetező jellegű locsolással ellensúlyozhatjuk, segíthetünk az ápolásigény fokozottabb kielégítésével, de meggondolandó a telepítéskori fajtaválasztást jobban átgondolni esetlegesen a keleti tuja fajtákat előnyben részesíteni!

A nemsokára a gyengültség következményeiről írunk, de ha nem tudod megvárni és segítségre van szükséged, hívd Tujadoktor kollégáinkat!